Ma van apával a 3. házassági évfordulónk,ennek örömére leírom a megismerkedésünk történetét.
Hódmezővásárhelyen kezdődött az egész 1999.május 13.-án 1 héttel a technikusi vizsgák megkezdése előtt.A kollégiumban az évfolyambeliekkel úgy döntöttünk,hogy az utolsó nyugis héten kiszórakozzuk magunkat és felkeressük a környékbeli kocsmákat,presszókat amiket az 5 év alatt kihagytunk.
Szerdára az Opsitos nevű kiskocsma került sorra.Ahova Erika és én egy kicsit késve érkeztünk meg,mert előtte még volt egy kis dolgunk.Akkor voltam ott előszőr.
Amint megérkeztünk egyből éreztem,hogy valaki nagyon néz.Abba az irányba fordultam,amerről éreztem és egy világítóan kék szempárban akadt meg a tekintetem,amit jól kiemelt a fekete haja.Természetesen mivel sorkatona volt,akkor még nagyon rövid volt a haja.
Nem igazán kedveltem a sorkatonákat,mert amikor többen összegyűltek olyanok voltak,mint a bikafuttatáskor elengedett bikák.Törtek,zúztak,beszólogattak,verekedtek stb.
Mégis őt másnak éreztem.Egész idő alatt egymást néztük.Nekik hamarabb lejárt a kimenőjük,de indulás előtt egy barátjával odajött és megkérdezte,hogy holnap is eljövünk-e.
Csütörtökre a Penna volt tervezve,ezért oda beszéltük meg a találkozót.Az egy Diszkó féleség,ami csütörtökönként direkt kollégistáknak,katonáknak tartott műsort.
Sajnos aznap megváltozott a program ,mert valami új szórakozóhely akkor nyílt.Kétségbe voltam esve,hogy egyedül nem mehetek oda és így nem találkozunk.Később kiderült,hogy aznap ők se kaptak kimenőt.
Pénteken hazautaztam Orosházára,de egész hétvégén az ő arca lebegett előttem és elhatároztam,hétfőn elmegyünk az Opsitosba.
Hétfőn elkezdődött az első vizsga,ami annak ellenére is jól sikerült,hogy a gondolataim másfelé is jártak.Este Erikát rábeszéltem,hogy jöjjön már el velem ,de ő még elhívta Lacit is,ha véletlenül összejönne a találkozó,akkor ne maradjon ott egyedül.
Üldögéltünk egy darabig a kerthelyiségben,de nem volt ott.El voltam keseredve.Egyszer csak bekukkantott a kerítésen kívülről és megkérdezte,hogy van-e kedvem elkísérni a vonatállomásra,mert most jön egy barátja.Volt kedvem!
Érdekes módon az a barát nem jött azzal a vonattal,ezért elmentünk sétálni és a szennyvízcsatornák romantikus gőzében elcsattant az első csók.
Nem volt könnyű dolgunk ezután sem.Vége lett az iskolának és hazaköltöztem a koleszból.Egy hétig minden kimenőkor átjött hozzám Orosházára.
Egy hét után el kellet utaznom Kamutra,mert már régebben jelentkeztem a Bakuczi építőtáborba kukoricát címerezni.Két hétig voltam ott és közben ekavarodtak Szilárd levelei,amiket küldött nekem.
El voltam szontyolodva,hogy máris elfelejtett,amikor megjelent nálunk.Nagyon megörütem neki.Két napra rá kaptam meg Kamutról azt a levelet,amit oda küldött.
Ezután júliusban leszerelt és még nehezebben tudtunk találkozni,mint eddig.Én munkát találtam a Csillag áruház első emeletén a cipőboltban.Ő pedig Móricgátra ment haza és Kiskunfélegyházán dolgozott.
Minden 2.-3. hétvégén találkoztunk és egyre azon törtük a fejünket,hogyan tudnánk összeköltözni.Ami 2000.január 5.én sikerült.Találtam gyorsan munkát is Kkfházán és albérletbe költöztünk.
Kettő albérlet elkoptatása után 2005.ben bevezették a Fészekrakó programot,amire mi egyből le is csaptunk.2005.májusától saját lakásunk van.
Nagyon szerettünk volna gyereket,de egy év próbálkozás után akkor jött össze Lilike,amikor a lakásvásárlás miatt felfüggesztettük a dolgot.
Így abban az évben még esküvőt is szerveztünk.Az időpontot úgy kaptuk,hogy már 7 hónapos volt a pocakomban Lilike.Nem volt nagy felhajtás.Pénzünk se lett volna rá és energiám se.A mennyasszonyi csokor a gyűrűkkel:
November 21.-én megszületett Lilike.Már akkor tudtuk,hogy akarunk neki majd testvért.Aki két évre rá 2007.december 18.-án született meg.
Sok-sok véletlen múlt a mi megismerkedésünk,de úgy érzem,hogy megérte.