Mi négyen voltunk testvérek és előfordult,hogy nagy csatákat vívtunk egy-egy játékért,pedig előtte fél órával egyikünket se érdekelt.Mindig ugyanazzal akartunk játszani.Anyuéknak nem volt könnyű dolga,hogy mindenből 4-et kellett venni és egy kicsit se különbözhettek egymástól,mert akkor már veszekedés volt.(lehet az édesség,vagy játék).Később már egy kicsit egyszerűbb lett,mivel ketten voltunk lányok,ketten fiúk.A bátyjámék fiús dolgokat kaptak,mi lányosat.Még így is előfordult,hogy a fémépítővel akartam én is játszani és nagy hisztiket levágtam érte.Vagy a F1-es autóért..jpeg)
Kezd előjönni már a lányaimnál is.Ha adok valamit Nórinak játszani,akkor Lili egyből kikapja a kezéből,Nóri pedig sír.Lili már régóta nem játszik csörgőkkel,de ha látja,milyen jól leköti a hugicát,akkor elveszi tőle és ő játszik vele tovább.
De volt már úgy is,hogy Nóri elkezdett sírni és a nővérkéje vitt neki játékot.Ilyenkor nagyon meg kell néznem,hogy mit ad neki oda,mert a pici leányzó éppen abban a korban van,hogy mindent a szájába vesz.
Tudom,hogy nagyon szereti a testvérét,de mégis érződik,ha egy kicsit Nórit tornáztatom,vagy beszélek hozzá,akkor ő is egyből ott van és hangosan kiabálja,hogy:"Lili jön!Lili jön!"
Ez fordítva is igaz!Ha Lilit etetem vagy játszok vele,akkor Nóri kezd el sírni,de őt még nem lehet minden játékba belevonni,ezért megpróbálok vagy olyan játékot találni,amibe ő is bevonható,vagy pedig egy másik kis játékot adok neki,hátha eltereli a figyelmét.
Amikor Nóri szopizik,akkor tör elő leginkább a féltékenység,mert akkor szinte egyáltalán nem tudok a nővérkével foglalkozni.Ezt már írtam egyszer,hogy akkor lesz éhes,szomjas és azt szeretné,hogy mesét olvassak.Most a legújabb produkció,hogy kiabál:"pisi,kaki".Tudja,hogy akkor ott kell hagyjam és vele tudok törődni.De általában csak vaklárma és mehetek vissza Nórihoz,aki közben már kiabálva követeli a jussát.
Azt hiszem,hogy ezen át kell esnünk,mert ha már nagyobbak lesznek,akkor sokat fognak tanulni a kisebb-nagyobb összecsapásokból.Szülőként viszont tudnom kell,hogy mikor avatkozzak bele és mikor hagyjam rájuk,hogy elintézzék egymás közt.
