Egyszer volt,hol nem volt,volt a világon egy sűrű fenyőerdő.Az erdő szélén a tisztáson egy takaros kis házikó állt.Udvarában egyetlen fa,egy bő termést hozó diófa állt.Ez voltam én.
Termésem sok örömöt szerzett gazdáimnak.Sokszor érződött a finom,omlós diós kalács kellemes, édeskés illata.Árnyékom a forró,tikkasztó nyári napokon kellemest hűvöst nyújtott.Hallgattam az erdőből kiszűszűrődő madárcsiripeléseket és mélyen magamba szívtam minden nap a fenyőfák kellemes gyanta illatát.Így teltek az évek boldogségban,büszkeségben.
Az egyik évben tavasszal gyönyörűen kivirágoztam,ami hatalmas termést ígért.Örültek is gazdáim milyen sok dió kerül az éléskamrába és talán még eladni is tudnak belőle.De a sors másképpen akarta.Egyik napról a másikra a tél visszatért,utolsó csapásaként jeges fuvallatot,fagyot küldött rám.Az összes virágom lefagyott és lepotyogott.
Gazdám nagyon dühös lett,amikor észrevette.Fogta a baltáját és hatalmas csapásokat mért rám.Minden egyes csapás rettenetes fájdalom volt,de a legjobban az fájt,hogy nem vagyok már az a megbecsült diófa az udvar közepén.Addig csapkodott a baltával,amíg teljesen kidőltem.Ekkor kisebb darabra vágott,faragott,gyalult,vésett,lakkozott és festett.Egy gyönyörű bölcsőt készített belőlem.Ismét öröm járta át a lelkem,mert mindenki mosolyogva nézett rám.
Ezután kidíszítettek,csomagoltak és ajándéknak neveztek.Felpakoltak egy teherautóra és már robogtunk is kifelé a megszokott udvarról, a gyantaillatú fenyőerdőből.Zötyögtünk árkon,bokron keresztül mígnem egy kopár nagyvárosba nem értünk.Alig láttam néhány növényt,fát.Autók,motorok,gyárkémények füstölték tele a levegőt és nem éreztem túl jól magam.Miután kiverekedtük magunkata forgalmi dugóból egy kertvárosrészbe értünk és megálltunk egy kellemes,barátságos családi ház előtt.Fiatal pár várt már minket a kertkapuban izgatottan.A férj kedves arcú fiatalember volt,a feleség pedig mosolygós és érdekes módon vékony karjához,lábához képest feltünően nagy volt a pocakja.
Nagy örömmel csomagoltak ki.Ők lettek az új gazdáim,akik nagy becsben tartottak.Finom,puha ágyneművel béleltek és központi helyet kaptam a szobában,ahol mindenki láthatott.
Pár nap múlva a kedves gazdasszonyom fájdalmakkal küzdött,aggódva figyeltem az eseményeket,mert nagyon megkedveltem a hölgyet.Hat órás szenvedés után egyszer csak sírásra lettem figyelmes.Érdekes furcsa hangú sírás volt,ekkor megpillantottam egy kisbabát.Nem is gondoltam volna,hogy ilyen csöppnyi emberből ekkora hang távozik.
Ettől kezdve szoros kapcsolatban voltam a babával,aki egy édes kislány volt.Sokszor haragudtam rá,mert hangos volt és mindig összekente valamivel a gyönyörű,puha ágyneműmet.Komolyan nem tudtam rá mérges lenni,mert nagyon aranyos volt.Öröm volt látni,ahogy fejlődik és kialakulnak az arcvonásai.Gyönyörű szőke,göndör fürtjei nőttek és világítóan kék szemeivel huncutul mosolygott a szüleire.
Szinte már családtagnak éreztem magam.Részese voltam a kislány minden új produkciójának.Láttam,amikor először ült,mászott,állt és majdnem megkönnyeztem az első lépteit.
Sajnos ez sem tartott örökké.Egy vésztjósló napon új bútordarab került a házhoz.Egy gyermekágy.Megfosztottak gyönyörű,puha ágyneműmtől és felhurcoltak a koszos padlásra.Sötét,szürke,poros hely volt.Kicsit emlékeztetett azokra az időkre,amikor még a föld alatt rejtőztem diófasarjként és vártam,hogy kinyújtózva megláthassam a napsugarakat.
Várakoztam,milyen új feladat kedvéért kerültem ide.Hosszú-hosszú idő telt el és egyre jobban elkeseredtem.A napok váltakozását sem tudtam követni már az állandó sötétség miatt.Egyre vastagabban rakódott rám a por,a pókok hálót szőttek rám és éreztem ,hogy a szú is megtámadta testem.
Sok fájdalom és szomorúság közben még mindig melegség töltötte el a szívem,ha a kisbabára és a kedves családra gondoltam.Egy napon,amikor éppen búskomorság uralkodott rajtam,fényt pillantottam meg a padlásfeljáró felöl.a fény elvakított és csak éreztem,hogy kezek ragadnak meg és visznek a világosságba.
Gondos férfikéz vett kezelésbe.Leszedte pókhálóimat,leporolt,a szúvájta lyukakat ragasztóval,gyantával betömködte.Ismét magamba szippanthattam a kellemes gyantaillatot.Lecsiszolt,lakkozott és festett.Ismét gyönyörű voltam,ekkor kaptam egy díszmasnit az oldalamra és a gondos férfi átnyújtott a feleségének.
Megpillantottam a gyönyörű szőke,göndör fürtöket és a világítóan kék szempárt.Felnőtt a pici lány és gyönyörű nő formálódott belőle.Érdekes módon neki is aránytalanul nagy volt a pocakja.Pár napon belül ismét kisbaba költözött puha ágyneműmbe és nagyon boldog voltam.Egy újabb kislány.
