A legnagyobb művészet
A legnagyobb művészet tudod mi?
Derült szívvel megöregedni.
Pihenni ott,hol tenni vágyol,
Szó nélkül tűrni,ha valaki vádol.
Nem lenni bús,reményvesztett,
Csendben viselni a keresztet.
Irígység nélkül nézni végig
Mások erős,tevékeny életét.
Kezed betenni az öledbe hagyni,
Hogy gondodat más viselje.
Ahol segíteni tudtál régen,
Bevallani nyugodtan,szépen,
Hogy erre most már nincs erőd,
Nem vagy olyan,mint ezelőtt.
Járni mellette szép vidáman
Istentől rád szabott igában.
De ezt a békét honnan vesszük?
Onnan,ha azt erősen hisszük,
Hogy a teher,amit viselni kell
Az égi honra készít fel.
Ez csak a végső simítás
A régi szívben semmi más.
Ez old fel minden köteléket,
Ha a világ még fogna téged.
Az Úr nem szűnik meg tanítani,
Azért kell sok harcot vívni.
Idősen is,míg csendesen,
A szív az Úrban megpihen.
S kész vagy az Úr kezéből venni,
Hogy minden Ő,Te nem vagy semmi.
A nagylaki iskolásfiúk
Anyám,anyám,édesanyám!
Adj kenyeret széles karéjt,
Jól neki eresztsd a kést!
Sok is legyen,jó is legyen
Iskolába megy kisfiad
Minek neked széles karéj?
Kicsinyke vagy,kicsit eszel
Megárt a sok,rosszul tanulsz
Rest tanuló a jóllakott
Iskolába minek kenyér?
Kedves édesanyám,anyám
Ne szánd tőlem karéj kenyért
Leckém mondom mint a patak
Nagy munka közt kicsiny fiad
Iskolában megéhezik.
És ez minden nap így megyen.
Kakas tejjel,varjú vajjal
Sütött kenyért egyre hordják
Az iskolába járó fiúk.
Anyák otthon elnem tudják vélni,
Honnan ennyi éhség?
Még az ebédnél maradt falatot is eldugdossák
Az iskolába járó fiúk.
Anyák otthon meg ne tudják.
Meg ne tudják a tanárok,
sem a bírák,sem a papok,
Hová hordják a kenyeret
Az iskolába járó fiúk.
De megtudja az Igaz Isten
Mindent tud és mindent lát Ő.
Amit tesznek nagy titokban,
Ellhallgatva,rejtegetve
Az iskolába járó fiúk.
Tíz szegény pajtás volt közöttük,
Kiknek otthon nincs mit enni.
Hetek óta,havak óta
Így táplálták a tíz pajtást
Az iskolába járó fiúk.
A gazdag
Volt egyszer egy dús gazdag ember,
Ki hogy nem voltak gyermekei,
Elvégezé vala magában
Rokonait fölsegíteni.
Ő egyedül áll a világon,
Azok hadd boldoguljanak.
Roppant kincsét köztük felösztván
Örültek az atyafiak.
A jótevőt öregkorára
Magához hívja mindenik.
Írják kik tőle távol laknak,
Hogy híven gondját viselik.
De az öreg a hívásnak
Sok számos évig ellenáll.
Elindul végre bekopogtat
A legelső atyafinál.
Nem ismerték meg.
Ő belépett a házba utasképiben,
Ki szállást kér éjszakára.
Tovább megyen,ha megpihen,
mert terve az volt,
Széjjelnézni a rokonok közt elébb,
Hogy hol leend legjobb leélni
Még hátra lévő idejét.
Nagy fényűzés volt a családban.
Éjjel,nappal zajgott a ház.
Ő nem látott olyat,aki fáradt,
Csakolyat,aki lakomáz.
Gondolja búsan, nemsokára
Itt sírva kérnek kenyeret,
Szükség kíséri a pazarlást.
Vevén botját útnak ered.
Elért a második rokonhoz.
Házi békét nem lele ott
Szülő,hitves,testvér egymással
Ellenkezett,civakodott.
De fel is volt fordulva minden.
Ő már korán útban vagyon.
Jaj az egyet nem értő háznak,
Mert Isten áldása nincs azon.
A harmadik rokon fukar volt.ű
Zárt ajtók,vasrácsok megett,
Szállást nem adhat,félti a kincsét.
Tolvaj,csíny,rablás gyakori.
Mond a vándor maradj magadnak
Földnek gyászterhe zsugori.
Közelgetvén a negyedikhez
Szigorú arca felderül.
Rend,tisztaság,jólét köszönti
A lakfelől már messziről.
A vándort szívesen fogadják,
Ki felfedvén önmagát
Örömkönnyet sír érkezésén.
A rég váró kedves család,
melynek vidám,boldog körében
Éldegélvén sok ideig
Az öreg életének utója
Szép csendességben letelik.
Anyák napjára
A virágos május hónak
Ez a nap a legszebb napja.
Kis szívünket a szeretet
Szent érzése dobogtatja.
A szemünkben csillog a könny,
A hálának könnygyémántja.
A jó Isten két kezével
Az Anyákat megáldja.
A májusi nap bemosolyog
A virágos kis ablakon,
Az Anyákért imádkozunk
Ezen a szép ünnepnapon.
Áld meg Isten jó Anyánkat
Minden jóval,minden széppel,
Boldogsággal és örömmel,
Hosszú-hosszúegészséggel.
Hisszük a jó Mindenható
Hő imánkat most meghallja.
A virágos május hónak
Ez a nap a legszebb napja,
Ez a nap az Anyák napja.
Kecske
A Kecskei Kecskének mek mek mek
Baja esett szegénynek.
Beleugrott a vellába
Föl is dagadt a bal lába mek mek mek.
A békához elfutott
Varrjon neki papucsot.
Abba nem fáj majd a lába
Elmehet a kecskebálba mek mek mek.
A béka szót fogadott.
Varrt papucsot jó nagyot.
Kövér lapulevélből,
Onnan szedte a tószélről mek mek mek.
Örült neki a kecske
A szakálát rezgette.
A kecskei kecskebálon fogadom,
hogy nem lesz párom.
Azzal asztán elfutott,
útközben a papucsot mind leette a lábáról,
Így maradt le a nagy bálról mek mek mek.
Már ezekből is kiderült,hogy a most 97 éves dédi mama nagyon vallásos,ezért imádságokat is írt le,hogy tanítsam meg a lányoknak.
Úri imádság
Mi Atyánk!Ki a Mennyekben vagy
Szenteltessék meg a Te neved!
Jöjjön el a Te Országod!
Legyen meg a Te akaratod!
Miképp a Mennyben,
Úgy a Földön is.
A mi mindennapi kenyerünket
Add megnékünk ma,
És bocsásd meg a mi vétkeinket,
miképpen mi is megbocsájtunk
az ellenünk vétkezőknek.
Ne vígy minket a kísértésbe,
De szabadíts meg a gonosztól,
Mert Tiéd az Ország,
A Hatalom,a Dicsőség
Most és Mindörökké
Ámen
Ima
Édes jó Istenem
Mindnyájunknak Atyja!
Te vagy az én lelkem
minden gondolatja.
Mikor a fejemet álomra hajtom,
Nyugvó párnámon is
Nevedet sóhajtom.
Mikor az ég boltján kel a piros Hajnal.
Feléd rebeg ajkam hálaadó sóhajjal.
Téged hívlak Atyám mindig segítségül,
Náladnélkül minden csak homokra épül.
Gyenge a mi munkánk,nyomtalanul elvész.
Ha Te meg nem áldod elsöpri a szélvész.
Mindenütt Erődnek őrködő hatalma.
A Napot,a Holdat aTe kezed tarja.
Gondviselője vagy az egész világnak.
Mennyei jó Atyám Tégedet imádlak!
Ámen
Tanítás előtti ima
Istenem,Jó Édesatyám!
Hozzád száll fel buzgó imám!
Megáldottad életemet,
Én is áldlak most Tégedet!
Taníts Téged hőn szeretni,
Az Úr Jézust is követni.
Add,hogy igéd befogadjam,
Jó gyümölcsben visszaadjam.
Hagy legyen dicsőítve Neved,
Most és mindörökké!
Ámen
Tanítás utáni ima
Hálákat adunk Néked Mennyei Jó Édesatyánk,
Hogy alkalmat adtál szentigédet tanulni,
lelkeinket művelni.
Add,hogy ami jót tanultunk,
otthon is meglássék rajtunk.
Szüleinknek örömére,
Szent neved dicsőségére.
A Jézus Krisztus érdeméért kérünk.
Ámen
Tíz parancsolat
- Én vagyok te Urad,Istened.Ne legyenek néked idegen Isteneid!
- Ne csinálj magadnak faragott képet!Ne imádd és ne tiszteld azokat!
- Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd,mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül.
- Megemlékezzél a nyugodalom napjáról,hogy megszenteljed azt.
- Tiszteld Atyádat és Anyádat,hogy jó legyen dolgod és hosszú idejig élj-e Földön.
- Ne ölj!
- Ne paráználkodj!
- Ne lopj!
- Ne tégy felebarátod ellen hamis tanubizonyságot!
- Ne kívánd felebarátodnak házát,se semmijét,ami az övé!
Az Új testamentum részei
Máté,Márk,Lukács és János evangéliuma,Apostolok cselekedetei.Ezután Szent Pálé 14 levél,melynek rendje:Rómába írt egyet,kettőt Corintusba Galgatákhoz,egyet Efézusba.Filippi,Colossé szintén csak egyet vett,de Tessalonika és Timóteus kettőt,Majd Titus,Filemon zsidók vettek egyet,Jakab egy levelet,Péter kettőt szerzett,hármat hagyott János,Júdás egy részecskét.Végre János írta a Jelenések könyvét.
